A román zászlók hiánya miatt bírságolták meg Kézdivásárhely önkormányzatát

A székelyföldi Kovászna megye prefektusa ötezer lejes bírságot rótt ki Kézdivásárhely polgármesteri hivatalára, mert úgy vélte, a város nem volt megfelelően fellobogózva a román zászlókkal december elsején, a román nemzeti ünnepen - közölte internetes oldalán a Székely Hírmondó napilap.

A kézdivásárhelyi eset amiatt került be a román televíziók híradójába, mert ismeretlenek fekete zászlókat tűztek ki az Erdély Romániához csatolását kimondó, 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozat évfordulójához kötődő román nemzeti ünnepen a város főterén álló házak némelyikére. Az öt kitűzött gyászlobogóra piros-fehér-zöld szalagot kötöttek. Bokor Tibor polgármester a Székely Hírmondónak úgy vélekedett a büntetés minden bizonnyal a gyászlobogók kitűzésére adott válasz.

Ménessy Kinga, a városháza szóvivője az MTI-nek elmondta, a polgármesteri hivatal bíróságon támadta meg a bírságolási jegyzőkönyvet, és csak akkor fizeti ki a bírságot, ha jogerős ítélet kötelezi erre. A szóvivő szerint a város valamennyi önkormányzati épületére ki volt tűzve a román zászló, és a villanyoszlopokra is román zászlókat tűztek azon a helyszínen, ahol a város román közössége ünnepelt december elsején. A polgármesteri hivatal ugyanakkor minden támogatást megadott a román közösségnek a saját ünnepe megszervezésére. Az elöljárók azonban nem vettek részt a kézdivásárhelyi románok ünneplésén.

Marius Popica Kovászna megyei prefektus a múlt héten vizsgálatot rendelt el a gyászlobogók kézdivásárhelyi kitűzése ügyében. A gesztust a román állam elleni támadásnak minősítette, és megjegyezte, az a magyarokra sem vet jó fényt.

„Sajnos a Polgári Törvénykönyvből törölték a román állam jelképeinek a meggyalázására vonatkozó cikkelyt. Márpedig a gyászlobogó kitűzése a román nemzeti ünnepen a román állam meggyalázásának számít" - jelentette ki a nemzeti ünnepet követően a prefektus. Hozzátette, az ilyen ügyek nem maradhatnak hatósági válasz nélkül.

December elseje 1990 óta Románia nemzeti ünnepe. 1918-ban az erdélyi, bánsági és magyarországi románok az e napon Gyulafehérváron tartott nemzetgyűlésükön - önrendelkezési jogukra hivatkozva - az általuk lakott területek és a Román Királyság egyesüléséről fogadtak el határozatot.